A Kyokushin karate

A Harci Művészetekről általában

Napjainkban ismét egyre népszerűbbé válnak a különböző keleti harci művészetek, mint például a Karate, a Kung-Fu, a Tai Chi, a Thai Boksz, a Taekwon-Do és még sorolhatnánk. Ezek a stílusok Ázsiából származnak és közös vonásuk, hogy mélyebb tartalmuk van a kézzel, lábbal vagy fegyverrel történő verekedésnél. Sokan ismerjük a mondást: A harci művészet nem sport, hanem életforma. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a test fejlesztése mellett és azon keresztül nagyon fontos a mentális fejlesztés, illetve, hogy a harci művészeteket egész életünk során gyakoroljuk, azokból nem lehet „kiöregedni”.

A harci művészetek egyik ága a Karate, mely eredetileg Okinawa-ról származik és „fegyvertelen, üres kezet” jelent. A Karatén belül számos stílus létezik, ezek egyike a Kyokushin Karate.

A Kyokushin Karate

A Kyokushin Karate stílus megalapítója Sosai Masutatsu Oyama 10. danos mester, aki 18 hónapon keresztül magányosan tréningezett a Kiyosumi hegyen (Japán, Chiba tartomány), hogy megalkossa a világ egyik legkeményebb harcművészetét, mely a testi erő és a lelki összhang egy szintre emelésével félelmetes küzdőket, nagyszerű harcosokat adott a világnak. Napi 16 órát edzett és rengeteget meditált. Ennek eredményeként hamarosan 220 kg-ot nyomott fekve, átugrotta a saját testmagasságát, 12 mp alatt futott 100 métert és kettő ujjon tudott kézen járni. Ezek után talán nem lehet csodálkozni azon, hogy nem talált legyőzőre sehol a világon. Ha élt ember, aki az életében legendává vált, akkor az Masutatsu Oyama 10. danos mester volt. Az egész világ ismerte nevét Japántól Brazíliáig, Dél-Afrikától az Egyesült Államokig mindenhol. Legendássá váltak küzdelmei (3 nap alatt 300 karate mesterrel küzdött meg és senki nem tudta legyőzni), bikák elleni harcai és töréstechnikai bemutatói (pl. sörös üveg nyakát egyetlen csapással leütötte). Sajnos azonban 1994. április 26-án Sosai Oyama hosszú súlyos betegség után örökre eltávozott, de az általa ránk hagyott szellemiség tovább él a több, mint tízmillió Kyokushin Karatéka (karatéka = karatét gyakorló) szívében.

A Kyokushin Karate nem sportkarate, nem versenykarate, hanem budo karate. Ez azt jelenti, hogy célja a gyakorló jellemének tökéletesítése és nem a versenyeredmények hajszolása. Ezt a kemény edzések során lehet elérni, amikor az ember szembesül saját korlátaival és legyőzi azokat. Egy Kyokushin mondás: Légy kíméletes másokkal és kíméletlen önmagaddal! Ekkor alapos önismeretre teszel szert, felismered hibáidat, erényeidet és képes vagy pozitív irányban változtatni a személyiségeden. A Kyokushin Karatéban egy edzés akkor jó, ha a teljesítőképességed határait feszegeti. Ennek megfelelő az övvizsgák anyaga is, magasabb övfokozatra már nagy fokú fizikális és mentális edzettségről kell tanúbizonyságot tennie a vizsgázónak. Nem ritkák a 3-4 órás technikai vizsgák, melynek során erőnléti, ügyességi, hajlékonysági feladatok vannak, melyeket a különböző kéz és lábtechnikák, majd pedig a formagyakorlatok követnek. Ez után pedig – a 3-4 óra elteltével – a küzdelmi vizsga következik: 1. dan övfokozatra (fekete öv, 1. mesterfokozat) pl. 20-szor 1 perc küzdelem váltott ellenfelekkel úgy, hogy a küzdelmek felét meg kell nyernie a vizsgázónak. És most akkor ejtsünk néhány szót a küzdelmekről. A Kyokushin Karate knock-down karate, azaz leütéses rendszerű karate. A küzdelmek védőfelszerelés nélkül (kivéve: a fiúknál herevédő, a lányoknál mellvédő), kiütésig zajlanak úgy, hogy a fej csak lábbal támadható, mivel a karatékák nem viselnek kesztyűt. Természetesen mielőtt ilyen „éles” küzdelemben részt vehet egy karatéka, meg kell erősítenie a testét, mely fokozatosan, edzésről edzésre, a gyakorló küzdelmek során történik. Tehát ha valaki bejön a Dojo-ba (Dojo = edzőterem), nem kerül egyből a mély vízbe. A küzdelem azonban nagyon fontos része a Kyokushin Karaténak, hiszen ez által a karatéka a saját bőrén tapasztalja meg, hogy a tanult technikákat tényleg elsajátította-e illetve tudja-e alkalmazni azokat. Aki kedvet érez, felkészültségét versenyeken is próbára teheti, hiszen minél több kihívással szembesül a karatéka, annál erősebbé válik mind testileg, mind lelkileg. A felnőtt versenyek a már említett szisztémában, védőfelszerelés nélkül, kiütésig zajlanak. Az utánpótlás versenyeken a gyerekek fejvédőt, lábszárvédőt és kesztyűt is viselnek a sérülések elkerülése végett, valamint bizonyos technikákat ők még nem alkalmazhatnak. Noha a versenyek hatékony visszacsatolást jelentenek, a tanulók nagy része (70-80%-a) valamilyen oknál fogva, pl. koruk, testi vagy lelki adottságaik miatt nem alkalmasak a versenyzésre. Azonban a már említett övvizsgák és az edzések alkalmával ők is folyamatos kontroll alatt vannak és ugyanannyi sikerélményre tehetnek szert, mint azok, akik versenyeznek is. A Kyokushin Karatéban sokkal többet ér, ha egy kevésbé tehetséges gyerek kemény munkával sikerrel vizsgázik a következő övfokozatra, mintha egy tehetséges társa „játszva” megnyer egy versenyt. A stílusalapító Mas Oyama írta egyik könyvében, hogy „… a Kyokushin Karatéban a szerzett képességek sokkal értékesebbek, mint a veleszületettek.” És ha az edzések ebben a szellemiségben zajlanak, akkor a Dojo-ban a teljesítménynek és a kemény munkának lesz értéke és nem pusztán az ügyességnek. És azt hiszem, ebben a mai világban, ahol pénzért szinte minden megvehető és a fiatalok nagyon sok mindent készen kapnak, nagyon fontos, hogy minél több ilyen légkörű közösség működjön.

DOJO KUN (Dojo Eskü)

Az alábbi Dojo Eskü, melyet minden edzés végén közösen elmondanak a karatékák, útmutatóul szolgál számukra, hogy könnyebben eligazodjanak a Kyokushin Karatéban és a mindennapi életben:

1. Fogadjuk! Rendületlenül edzeni fogjuk testünket és lelkünket.

2. Fogadjuk! A Budo igaz útját követjük, így fejlesztjük képességeinket.

3. Fogadjuk! Szilárdan törekedni fogunk önmagunk legyőzésére.

4. Fogadjuk! Megtartjuk az udvariasság szabályait, tiszteljük elöljáróinkat és a rangban feljebb lévőket. Tartózkodunk az erőszaktól.

5. Fogadjuk! Követjük az emberiesség tanítását, soha nem feledjük az alázatosság igaz erényét.

6. Fogadjuk! Tiszteljük a bölcsességet és az erőt, nem keresünk más vágyakat.

7. Fogadjuk! Egész életünkben a Karate szellemével járjuk a Kyokushin útját.

Néhány gondolat a Stílusalapítótól:

Az erő igazság nélkül erőszak, az igazság erő nélkül tehetetlenség.

Aki tiszteli és becsüli családját, szüleit, annak a szíve erős - ez a Kyokushin Karate egyik alapköve.

A Harci Művészetek Útja udvariassággal kezdődik és végződik. Ezért légy mindig kellőképpen és őszintén udvarias.

A Harci Művészetek Útja olyan, mint a sziklamászás – folyamatosan, pihenő nélkül felfelé. Teljes és határozott elkötelezettséget kíván az előttünk álló feladattal szemben.

Törekedj rá, hogy megragadd a kezdeményezést minden dologban, mindig tartózkodva az önző gyűlöletből vagy meggondolatlanságból eredő cselekedetektől.

Még egy Harci Művész számára sem mellőzhető a pénz fontossága. Mégis törekedned kell, hogy soha ne ragaszkodj hozzá túlságosan.

A Harci Művészetek Útja a testtartásban központosul. Mindig törekedj a helyes testtartásra.

A Harci Művészetek Útja 1.000 nap tanulással kezdődik és 10.000 nap tanulás után teljesedik ki.

A Harci Művészetekben az elmélkedés bölcsességet eredményez. Mindig tekints az elmélkedésre úgy, mint a fejlődés lehetőségére.

A Harci Művészetek Útjának természete és célja univerzális. Minden önző vágyat a kemény edzések ki nem hunyó izzó tüzében kell elégetni.

A Harci Művészetek egy ponttal kezdődnek és egy körben végződnek. Az egyenes vonalak ebből az alapelvből származnak.

A Harci Művészetek Útjának igazi lényege csak a tapasztalaton keresztül érthető meg. Tudván ezt, tanuld meg, hogy sose félj a kihívásoktól.

Mindig emlékezz rá: A Harci Művészetekben a magabiztos és hálás szív jutalma valóban bőséges.

A karate gyakorlóharc és törés nélkül olyan, mint a fa gyümölcs nélkül.

Tekints felfelé, de ne hord fent az orrodat, feleslegesen ne beszélj és nyitsd ki a szívedet.

Kyokushin lélek

Fejet alacsonyan tartva (szerénység), szemet magasra szegezve (kitűzött cél), légy beszédben visszafogott (higgadtság); a szülők iránti tisztelet vezéreljen és bánj másokkal jóságosan.

« Vissza